Palugyay Jakab és a Kossuth-kifli
Palugyay Jakab (1819–1886) neve ma talán kevésbé cseng ismerősen, pedig a 19. századi Pozsony gazdasági, gasztronómiai és társadalmi életének egyik meghatározó alakja volt. Vendéglősként, illetve bor- és pezsgőkereskedőként szerzett hírnevet. Innovatív szemléletének és nemzetközi hírnevének egyik bizonyítéka, hogy a „Château Palugyay” 1900-ban nagydíjat nyert a párizsi világkiállításon.
Palugyay 1844-ben lett a pozsonyi Vaskutacska (Vasforrás) nevű vendéglő bérlője, amely a reformkori országgyűlések idején vált a közélet és a társasági élet pezsgő találkozóhelyévé. A fogadó asztalainál gyakran ültek együtt a korszak legjelentősebb politikusai és gondolkodói. Liszt Ferenc, Erkel Ferenc vagy épp I. Ferenc József mellett visszatérő vendég volt Kossuth Lajos is, aki képviselőtársaival együtt gyakran rendelt a híres pozsonyi kifliből. A hagyomány szerint a kifli különleges, mandulakrémmel töltött változatát Palugyay Jakab tette ismertté, amely Kossuth egyik kedvenc desszertjévé vált – ezért is kapta 1848-ban a „Kossuth-kifli” nevet.
Palugyay Jakab 1848-ban bérelte ki a Pozsony szívében álló Zöldfa Fogadó (Vendégfogadó a Zöld Fához) éttermi részét is, melyet valóságos gasztronómiai zarándokhellyé emelt. Alig egy évtizeddel később már az egész szálloda Palugyay vezetése alatt állt, ahova a világ minden tájáról érkeztek utazók, hogy a „Pozsony Gundeljaként” emlegetett Palugyay kitűnő konyháját és vendégszeretetét élvezhessék.
Palugyay a szabadságharc idején fontos diplomáciai szerepet vállalt, közbenjárt foglyok szabadon engedéséért vagy épp saját tűzifakészletét ajánlotta fel a Pozsonyban állomásozó oroszoknak, hogy a város sétányainak fáit megóvja a kivágástól. A Zöldfa történetének egyik legemlékezetesebb pillanata 1848. március 17-hez kötődik. Ekkor Kossuth Lajos a vendéglő erkélyéről szólt a téren összegyűlt tömeghez, kihirdetve a magyar nemzet újjászületését és az első felelős magyar kormány megalakulását Batthyány Lajos elnökletével. Egy hónappal később, 1848 áprilisában is innen hirdette ki az V. Ferdinánd által szentesített áprilisi törvényeket. Az erkély ma Cegléden, a Református Nagytemplom kertjében áll, a történelem néma tanújaként.
Március hónap – s különösen március 15. – a magyar nemzeti emlékezet központi ünnepe. Ezen időszak arra is figyelmeztet, hogy a történelem és a mindennapi élet, a szabadság és a nemzeti identitás eszméje nemcsak csatákban és beszédekben él tovább. Néha egy vendéglő asztalánál, egy baráti beszélgetésben vagy egy kedvelt süteményben őrződik meg.
#személy #történelmi alak