2025. április_Batthyány bölcső

Batthyány-Strattman bölcső
 
1852. április 21-én 13 órakor – a néhány hónappal korábban megalakult Pesti Első Bölcsőde Egylet jótékony támogatásával – megnyílt Magyarország első bölcsődéje Pesten, az akkori Kalap utca 1. szám alatti Friedrich Ferdinánd kétemeletes bérházának (ma: V. ker. Irányi u. 2-4.) földszintjén. Itt eleinte öt szobában 38 csecsemőről, főleg szegény munkásnők gyermekeiről gondoskodtak. Az immár 173 éves alapkőletételre emlékezve április 21-ét 2010 óta államilag elismert, miniszteri rendelet által szabályozott „ünnepnapként” tartjuk számon.
A világ első bölcsődéjét 1844 novemberében Párizsban nyitották meg. Néhány év leforgása alatt – a női foglalkoztatás térnyerésével párhuzamosan – hasonló intézmények százai létesültek világszerte, főként egyházi fenntartásban. Belgium, Dánia, Anglia, Itália vagy épp Svédország és Ausztria után, 1851-ben idehaza is megkezdődhetett az első bölcsőház létrehozása. (Franciaországban ekkor már közel 300, Párizsban 18 bölcsőde működött.) Az előkészítő- és szervezőmunkában többek között komoly szerep jutott a püspök, nagyprépost és iskolaigazgató Majer Istvánnak (a „bölcsődék atyjának”), valamint br. Forray Andrásné Brunszvik Júliának – az első magyar óvodát alapító Brunszvik Teréz unokahúgának. Továbbá Habsburg-Tescheni Albert főherceg feleségének, Hildegard Lujza bajor királyi hercegnőnek is, aki az első magyar bölcsőde fővédnöke lett.
A bölcsőde az anyák munkarendjéhez igazodva reggel 5 órától este 7 óráig tartott nyitva, és mivel a nőknek két héttel a szülés után munkába kellett állniuk, gyakran kéthetes csecsemőket is beadtak gondozásra. A – szociális alapon kiválasztott – gyerekeket kétéves korig fogadták teljes ellátást és ruházatot is biztosítva számukra. A működés költségeit az egyház, illetve magánszemélyek adományai fedezték. Társasági körökben divatos lett a bölcsődék támogatása (védnöksége), így a jótékonykodók között találjuk a legnagyobb nemesi családok (Andrássy, Batthyány, Nádasdy, Eötvös, Festetics stb.) nő tagjait, de például Erzsébet királynét is.
A Bölcsődék Napjára a Smidt Múzeum egy 18. század végi ringó/talpas bölcsővel emlékezik. A barokk teremben található bölcsőt a Batthyány család több generációja használta. A körmendi szemészorvos, a boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László (1870–1931) egyik unokája, Batthyány-Strattman László Pascal (1938–2015) – későbbi máltai lovag, pápai titkos kamarás – gyerekkorában súlyosan megbetegedett. A kisfiút dr. Smidt Lajos sikeresen megoperálta, mire ő hálából felajánlotta saját kőris-, illetve cseresznyefából készített, oldalain intarziával, dió- és jávorfa berakásokkal díszített, ívelő talpakon ringó bölcsőjét az orvosnak. A Németújvárról származó – 50 cm magas, 64,5 cm széles, illetve 91 cm hosszú – talpas bölcső lábfelőli oldalán berakott madárkák (galambok) között, edényből kinővő szimmetrikus virágdísz – különböző termékenységet szimbolizáló motívumokkal (gránátalma, tulipán, indák) – látható. Az ellentétes oldalon két stilizált oroszlán figura között, az előbbivel megegyező szimmetrikus virágtő jelenik meg, ezúttal nem edényből kinőve, hanem egy sakktábla berakás fölé emelkedve. A két oroszlán a hatalmat és az erőt, a galamb a szelídséget, a sakktábla pedig az élet helyes lépéseinek fontosságát szimbolizálja. A láb- és fejrész ívelő felső pereme alatt – a szeretet jelképeként – szív alakú nyílás látható. Az oldalak íves vonalú lezáró tagokkal magasítottak, valamint vonalberakásos geometrikus mezővel, egy-egy négy ágú – berakásos – csillaggal, illetve négy-négy esztergályozott gombbal díszítettek. A bölcső fenéklapja fenyőfa.

#április